F�nyek. Valami reflektor. Egy maszkos f�rfi. Tal�n fojtogat? Nem, �ppen �lesztget. Elford�tom a fejem. N�v�reket l�tok. Egy k�rh�z? Egy k�rh�zba lenn�k? �rzem a nyom�st mellkasomban. Egy percre tal�n, azt�n minden elhom�lyosodik, majd �jra kitisztul. Egyszer, �s m�g egyszer. V�g�l minden kitisztul. Fel�l�k az �gyon, mindenki a fej�t r�zza k�r�l�ttem, nem �rtem.. hisz felkeltem j�l vagyok.. nem �rzek semmi f�jdalmat, de �k csak a fej�ket r�zz�k..  - mi van veletek emberek? - k�rdeztem. Nem v�laszoltak, tal�n nem hallott�k volna? - gondolkodtam el magamban. - H�tam m�g� n�zek, �s ijedtemben ugrok egyet. A saj�t testem l�tom fal feh�ren, �lettelen�l. Nagyon megijedek. Azt�n elgondolkozok a dolgokon. Igaz�b�l, mindig is erre v�gytam, most m�r nem szenvedek. Nincsenek gondjaim. Harm�ni�t �rzek, nyugodt vagyok. Ezen gondolkoztam mikor egy fekete �rny jelent meg el�ttem. Az orvosok nem l�tj�k? - N�ztem k�r�l. – Nem, nem l�tj�k - �llap�tottam meg. - b�r a jelenl�t�t �rzik. - beleborzongtak. - az �rnyra n�ztem. Fel�m k�zeledett. - a hal�l. - sz�laltam meg. - meg�llt egy percre, teh�t eltal�ltam. - m�g nem mehetek veled - sz�laltam meg �s fel�lltam. Abban a ruh�ban voltam, amiben meghaltam, hogyan is t�rt�nt? Ja igen. Front�lisan �tk�ztem egy motorossal. �n gyalog voltam, mentem volna �t a zebr�n a motoros meg elcsapott. - a hal�l nem t�nt el, csak lebegett el�ttem. - M�g l�tnom kell p�r dolgot, miel�tt veled menn�k. - mondtam. A hal�l pedig elt�nt. De nem teljesen m�g �reztem a jelenl�t�t. - Na, hogy is kell? Csak gondolom, hova akarok menni �s elm�letben ott termek nem de? Hogy lehetne m�sk�pp? - �gy tettem, ahogy gondoltam. Nem sok sikerrel, azt�n �jra �s �jra pr�b�ltam k�zben mentem el�re. Mindenkin �s mindenen kereszt�l. igaz�b�l m�g tetszett is a dolog... �gy is l�thatatlan voltam mindenki sz�m�ra �s most m�r �t is tudnak rajtam s�t�lni. Ki ne �lmodna err�l? K�zben pr�b�lgattam ezt a teleport�l�s szellem cuccot. Igaz�b�l t�kre nyugodt vagyok, ahhoz k�pest, hogy meghaltam. Nem akarok d�h�ngeni, nem akarok s�rni, hogy mert mi�rt �n? M�g fiatal vagyok. �s ehhez hasonl�k. �n nem akartam �lni. Nagy gondolkod�som k�zben azt vettem �szre, hogy m�r nem a k�rh�zban vagyok, hanem otthon. Mindenki nyugodtan volt, ennyire nem r�zott meg senkit a hal�lom, a csal�dban sem? - d�bbentem n�ztem any�mat, aki rejtv�nyt fejtett, a h�gom �s az �cs�m, akik egym�ssal j�tszadoztak, a nevel�ap�m, aki t�v�zett. Most kezdtem k�ts�gbe esni. ennyire nem hi�nyzok senkinek? Ha tudn�k k�nnyezni, most biztos azt tenn�m, de nem tudok, csak egyre halv�nyulok. Csengett a telefon, anyu vette fel, majd egy p�r m�sodpercre r� megfagyott a kez�ben a telefon �s � maga is. - tal�n most tudta meg, hogy meghaltam? - a v�lasz igen. Anyu kez�b�l kiesett a telefon �s a f�ld�n landolt egy reccsen�s k�s�ret�ben, mindenki oda ment hozz� de � csak s�rt �s nem sz�lalt meg. - sz�vfacsar�t� �rz�s volt ezt l�tni, hogy megint miattam s�r. Nem tudom meddig figyeltem �ket. Tal�n eg�sz nap, de az id�t nem �rz�keltem… azt tudom, hogy h�gom iskol�ba ment �s vele mentem… Mi�ta… meghaltam… senkihez sem sz�lt egy sz�t sem, anyu�khoz sem... Teljesen mag�ba fordult. Nem az �n vid�m aranyos kedves b�jos, mindenben jobb tes�m volt, hanem olyan amilyen a hal�lom el�tti p�r h�ten voltam, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy � egy�ltal�n nem kommunik�lt senkivel. A suliban hi�ba k�rdezgett�k nem sz�lalt meg. Nem akartam �t elhagyni, de valami�rt hirtelen m�shova ker�ltem, a sulimba azon bel�l is az oszt�lyomba. �ppen Ofi �ra volt �s az ofinak valami elk�peszt�en ny�zott arca volt. Elkezdte a mond�k�j�t, valahogy �gy kezdte, hogy sz�rny� h�rt kell elmondania nek�nk. �s itt elmondta, h mi t�rt�nt velem. Mindenki led�bbent nem akart�k elhinni. Sokan elkezdtek fintorogni �s mosolyogni. Hallottam a gondolataikat… de nem is foglalkoztam azzal, hogy ez hogy lehets�ges csak hallgattam �ket… - meg�rdemelte, egy ut�lat az a csaj. - gondolta az egyik. - szerencse. - gondolta a m�sik oszt�lyt�rsam, �s �gy tov�bb �gy tov�bb. Egy valaki gondolt csak m�sra �s szeme k�nnybe l�badt. 1 �v telt el �s m�g mindig itt voltam. Nem b�rtam elszaladni. Minden nap elk�s�rtem a suliba a h�gom, �s ahogy l�ttam, egyre jobban kezd visszat�rni a r�gi �nje… engem egyre jobban felejtett. Eddig minden este im�dkozott �rtem… figyeltem. Ahogy telt az id� egyre ritk�bban im�dkozott �s mostanra m�r egy�ltal�n nem im�dkozott… �r�ln�m k�ne, hogy t�ll�pett ezen… de m�gis b�nt, f�j ez nekem. Ma l�pett fel az �ta el�sz�r msnre. nagyon sokat irk�ltak neki. �n r�gi ismer�seim. � ismer�sei is persze, amikor az �n ismer�seim, r�k�rdeztek, mi van velem... A h�gom t�tov�zva, de elmondta nekik mi is t�rt�nt egy �ve, mi�rt nem volt fenn � se… �s h�t ugye �n sem egy �vig… senki sem �rzett hi�nyt… az �n hi�nyomat. l�ttam n�h�nyukat.. semmit sem �reztek.. a h�gomnak persze �rt�k a r�szv�tet, �s hogy menyire szerettek engem stb. stb. de, �n tudtam mi az igazs�g....